Eletem Kinaban

Hat, megint csak azt tudom mondani, hogy Peking egy imadnivalo hely, ahol este 8-kor, amikor elhagyod a kolit, meg nem tudhatod, hogy hol fogod tolteni az estet.

Ket itteni magyar baratom mondta, hogy mennek a 798-as ovezetbe, mert lesz ott egy nagyszbaasu rendezveny, es ott fognak hosztkent dolgozni. Gondoltam, elmegyek, mint bepofatlankodo latogato, es epitem a Magyarorszag es Kina kozotti muveszeti kapcsolatokat. :)

A redkivul tartalmas beszelgetessel telt taxiut utan (mindig radobbenek, hogy itt a taxisok nagy resze tajekozottabb es muveltebb az atlagnal) vegre megerkeztem az esemeny szinhelyere. Mindenfele kocsikbol segitettek ki helyes sracok az erkezo kinai celebeket, akik kamerak vakuvillanasaitol kiserve egy voros szonyeg fele igyekeztek.

Hmmm, felvettem a fapofat, es nagy magabiztosan besetaltam a partyra, es ennek nagyon orultem az elejen, de ra kellett jonnom, hogy eleg uncsi volt az egesz. A kiralylanynak oltozott ugyanugy kinezo kinai noi hiressegek kozott a kulonbseget se nagyon tudtam megmondani, es egyaltalan nem ismertem oket. (Persze ez nem jelent semmit, mert korulbelul ismerek 3 szinesznot es 3 szineszt, a legesleghiresebbeket.) Mindenesetre nem volt tul izgi az egesz. Ki is jottem, es megkerdeztem az egyik hosztot, hogy mi folyik eppen, tulajdonkepp mi ez az egesz, kik vannak itt, es egyaltalan. Nagyon jofejnek bizonyultak, es mondtak, hogy lesz egy buli hamarosan "nemtudomhol", es 10 perc mulva oda mennek ok is, menjek en is, ha van kedvem. Nana, hogy volt!

Par perc mulva egy kisbuszban ultem 5 hivatasos ferfimodellel, akik otthon is ezzel foglzlkoznak, es az ugynokseguk kuldte ki oket Pekingbe par honapra, nagyon jofejek voltak, nyoma sem volt bennuk semmi felfuvalkodottsagnak, es abszolut ertelmesek is voltak. Azzal, hogy beszelek kinaiul, rogton erdekesnek is tartottak.

A buli a Weisiting, azaz a Western Hotelben volt, a Chaoyang negyedben, ott volt midnenfele modellugynokseg vezetoje, meg ilyen olyan meno pekingi DJ, meg a modellek persze. Itt a lanyok is csinosak voltak, es nemelyikrol meg ertelem is sugarzott, de mindegyik nagyon kedves volt legalabb. Az lesutott roluk, hogy modellek, mert latszott, hogy legalabb 3 orat keszulodtek, mielott eljottek, de legalabb tenyleg jo lett a keszulodes vegeredmenye. Bar en nem eppen bulizashoz voltam oltozve, probaltam "elvegyulni", tobb-kevesebb sikerrel. :)

Fo kiserom, B. sok kis kulisszatitkot elmeselt, es mindenkinek bemutatott. Egy nagyon vekony, messzirol nagyon szep, kozelrol nagyon apolt lany, aki rettento vekony volt, jott oda hozzank, es megkerdezte tole, hogy hogy kell edzeni a karnak a honalj feletti reszet. Felig konnybe labadt szemekkel kozolte, hogy azt mondtak neki, hogy kover ott a karja, es ezert nem kapott meg valami munkat. Olyan rossz volt ezt hallani, ennek a lanynak inkabb fel kene szednia magara egy kicsit, hogy ne keltsen olyan hatast, mint aki mindjart osszeesik, erre megkapta, hogy kover a karja. Kozben meg mindenki arrol papol, hogy egeszseges testkepet kene kozvetiteni. Nevetseges.

A buli mindenesettre erdekes volt, foleg csevegtem par emberrel, meg nezelodtem, probaltam egy benyomast kapni errol a korrol.

B. megosztotta velem jovobeni terveit. Most december vegeig marad, es marciusban jon vissza, hogy egy luxusruhazati boltot nyisson Pekingben. Legalabb gondol a jovojere is, mondta, hogy o mar 28, kezd kioregedni, es hogy kezdi kicsit unni is az egeszet.

Hat, igy telt a ma estem, de tavoztam, mielott igazan beindult volna az egesz. Holnap koran kelek, kell egy kis pihi is.

A 798-as ovezet Peking egyik hires negyede, egy muvesznegyed, de nem hasonlatos ahhoz, ahol multkor jartam, ugyanis itt mar nem talalkozhatunk a tulelesert kuzdo, ehezo, meg nem ertett zsenikkel, csupan befutott, meno muveszekkel, akik sajat kavezokkal, mutermekkel is erendeleznek akar a teruleten belul. Ezen felul meg szamos galeria is talalhato itt.

A 798 az egyik gyarepulet neve (sorszama) volt, ugyanis korabban az egesz terulet egy katonai gyar volt. A hangulatos fellingrol mar maga ez a tudat is gondoskodik.

Tegnap ide latogattam el egy mugyujtovel. Hogy mennyire felfutott az egesz hely, azt az is mutatja, hogy delutan 5-kor, mar szinte az osszes galeria be volt zarva, igy vegul egy kavezoba neztunk be, ami tele volt aggatva eleg abszurd fotomontazsokkal, amin tobzodtak a csunyabb-szebb pucer emberi testek.

Mire felertunk az emeletre, odajott hozzank egy kinai pasas, es megkerdezte, tetszik-e nekunk. Mondtuk, hogy "ja", erre beszedbe elegyedtunk, es kiderult, o az alkoto, a batyjaval egyutt, es hogy ez a sajat kavezojuk. Ezutan kedvesen meginvitalt minket a mutermebe. Egy bizalmatlansagot ebreszto kulseju epulet kietlen folyosojan haladva felremlett bennem, hogy milyen elmenyeim vannak a masik muveszteleprol, de ez a studio egeszen maskent nezett ki. Hatalmas volt, tele kesz nagymeretu alkotasokkal, szobrokkal, festmenyekkel, es kollazsokkal. A legtobb zavarbaejto, de voltak tenyleg erdekesek es otletesek is.

Nagy tagas belso ter, magas plafon, egy szorgosan dolgozo asszisztensfele es rengeteg mindenfele nyelvre leforditott katalogus fogadott minket. Amig korbeneztunk, kaptam egy nevjegyet, egy katalogust, meg egy kis magyarazatot a muvekhez. Egyre tobb kiallitas jott szoba. Ezek Parizsban jartak tavaly, ezek a muvek Chicagoban lettek kiallitva, a tobbi meg New Yorkban, meg Olaszorszagban stb stb. A legujabb szoborcsoportrol a New York Times nemreg kozolt egy cikket kepekkel. Hmmm. Valahogy akkor nem gondoltam, hogy mindez gyanus lehetett, az azelotti napokban olyan sok hihetetlen dolgot csinaltam, hogy valahogy teljesen termeszetesnek tunt, hogy valaki ilyen helyeken allit ki. Meg hat olyan baratsagos volt velunk a pasas... Fenykepeztunk parat, kettonket is lefenykepezett, akit kisertem, es bucsuzoul kaptunk egy-egy kiadvanyt.

Az esti vacsoranal megmutattam egy ismerosomnek a kiadvanyt, aki megszolalt, te, ezek a hires **** fiverek? Te, ezeket ismerem.

Mint kiderult, kb. korunk kinai Manet-jeval talalkoztam, ugy, hogy o jott oda hozzank, es bevitt a mutermebe stb. :)

A katalogust valahogy visszaviszem, es alairattatom vele es a batyjaval mindenesetre... Szerdan ugyis lesz egy kiallitas megnyito a negyedben, amire el akarok menni.

Ezek utan bementunk meg par kiallitoterembe, ahol erdekes, eltero munkakat lattunk, a masodikba rogton elhivtak dolgozni, meg azutan a harmadikba is! :) Megadtam az elerhetosegemet, mondtak, mindig szolnak, ha lesz kiallitas. :)

Hiaba, ez Peking.

Korabban mar leirtam egy frappans kis nepnevelo tortenetet abbol a sorozatbol, amit a metrokocsikban felszerelt kepernyokon vetitenek idorol idore, hatha ragad valami a nepre.

A mai nap folyaman latott sztori olyannyira megragado volt, hogy muszaj leirni, mielott meg megkopnanak a reszletek.

Bekaek egy nagy epulet fele kozelednek. Bekaek alatt most Bekat es Bekanet ertjuk, kezenfogva mennek, es feltunik a nagy pirosbetus felirat kinaiul: NOGYOGYASZAT. A kovetkezo jelenetben mar a nogyogyaszati rendeloben vagyunk, Bekane mar a vizsgaloagyon van, Beka mellette acsorog, majd a “kamera" par masodpercre megmutatja, hogy par aggyal mellettuk Viziloek vannak, azaz Vizilo, es a Vizilone. Mar megijedtem, hogy Vizilo itt is gonosz lesz, de ebben az epizodban artatlan szerepet osztottak ra. Beka mobilja ugyanis csongeni kezd, igy kimegy a folyosora telefonalni. Kozben lathatjuk, ahogy a mobiljabol kijovo sugarak athatolnak a rendelo falain, egeszet athaladnak az eppen ultrahangos vizsgalaton resztvevo Bekanen, es elerik az ultrahangos kepernyot, ahol a vizsgalatot vegzo sarga bekanover egeszet elkekul a meglepetestol, ugyanis a mobilsugarak altal megzavart muszer Viziloek kis magzatat mutatja a kepernyon. Bekane arcara is kiul a panik, Beka meg fel van haborodva. A folyoson veszekszik a patakokban omlo konnyu Bekanevel. A kepbe besetel karonfogva a boldog vizilopar, Vizilone arca ki van pirulva az izgatott gyermekvarastol, sarga parokaja meglobban a szelben, kedvesen csucsoriti pirosra szinezett vizilo ajkait. Mindebbol az idillbol arra kovetkeztethetunk, hogy az o kepernyojukon nem Bekaek gyereke jelent meg. Beka amint meglatja oket, elveszti az onkontrolljat, es eltorzult arrcal felejuk szalad, majd hatulrol rajuk ugrik. Es itt a tortenet vege.

Tanulsag: Kerjuk az arra "erzekeny" helyeken ne hasznalja mobiljat.

Korulbelul egy hete raszantam magam, hogy elmenjek vegre az Allatkerti ruhapiacra, azaz a 动物园服装市场-ra, mert mar fel kellett frissiteni a ruhataramat. Ez a piac koztudottan az egyik letezo legolcsobb, ahol meg akkor sem vernek nagyon at, ha egyaltalan nem alkudsz, szoval idealis azok szamara, akik meg nem szoktak meg, hogy az alkudozas egy olyan hosszu folyamat, amely soran a konnyek, szitokszavak, meghato monologok, es bizalmas vallveregetesek egymast kovetik kiszamithatatlan sorrendben.

Nem keves ruhat es egyeb teli holmit sikerult megvennem, szerencsere nem sok penzert, es elegedetten vartam a buszt a jeges szelben. (November elsejen megvolt az elso hovihar, ami elkepeszto volt, de azota meg ketto kovette eddig.) Sajnos eleg sokat kelett varni, igy mire vegre megerkezett a teljesen telitett busz, mindenre elszantan en is feltuszkoltam magam valahogy a cuccokkal egyutt, abban a biztos tudatban, hogy mogottem meg legalabb 4-5 ember felnyomakszik majd. Hat lelegezni alig tudtam, de gondoltam, kibirom valahogy. Az ekkora tomegben unalmasnak egyaltalan nem mondhato utat (mindig azon kell sakkozni, hogy vajon hova tudod lerakni az egyik labad stb.) egy elegge sokkolo esemeny "dobta fel". Hangos szovaltasra lettem figyelmes, tolem ket meterre, es legalabb 3 embernyire  egy fiatal fiunak kinezo fiatal no es egy 50 es asszony kezdett el veszekedni, es kettejuk parbeszede hamar parazs vitaba torkollott, az egesz busz feszult figyelemmel figyelt, es elvezte a frappans sertesekkel tarkitott szofordulatok aradatat. En ugy fogtam fel, hogy ez nekem egy szovegertesi gyakrolat, ugyhogy en is figyeltem. Arra azonban nem szamitottam, hogy a fiatalabb no felpattan az ulesebol, es nekiesik az idosebbnek. Na persze azt sem kellett felteni, igy kitort a verekedes a 120 szazalekig tele levo buszon. Ilyet en meg csak akciofilmen lattam eddig. Csoda, hogy nem folyt ver az egesz vegen, okollel utottek egymas arcat egy ido utan, es olyannyira belejottek a verekedesbe, hogy az sem zavarta oket, hogy raestek a korulottuk levo utasokra mindenfele iranyba. Egy ido utan a kalauz felve kozbeszolt, mire lecsendesedtek, de par perc utan megint elkezdtek sertegetni egymast, es ujra indult az egesz. Hihetetlen volt, hogy hogy lehet egy tomott buszon verekedni, ahol amugy lepni is keptelenseg. Legalabb 3-4 szer egymasnak estek, de mar a tobbi utas is zugolodni kezdett (en azon csodalkoztam, addig hogy birtak, en viszont nem ereztem ugy, hogy kulfoldikent bele kene szolnom az egesz dologba), vegul le kellett szallnia a fiatalabb nonek, es igy vegre helyreallt a "beke".

A szamitogep　ｅｓ　ａ　ｎｅｔ　 tovabbra is kiszamithatatlan modon mukodik, az elmult masfel hetben egyszer sem jott be a blog oldala. Bizok benne, hogy a jovoben ez valtozik, mert mindig tudnek szinte mirol irni.

A jeges szelek egyre gyakoribb vendegek Pekingben, bar van, hogy kisut a nap, de egyre ritkabban, Attol tartok, egyre kozelebb a tel. Most pont az az idoszak van, amikor estenkent ki tudja, milyen hideg van olykor, de meg nincs futes, igy dupla puloverben es vastag zokniban, dupla takaroval lehet csak kellemesen aludni.

Ot perce mondta Mali, a szobatarsam, hogy meg gyakrabban mossunk kezet, mert a szomszedunkban lako japan lany, az egyik legaranyosabb, leghelyesebb japan lany elkapta az uj tipusu influenzat.

Azota athelyeztek egy masik szobaba, el van kulonitve szegeny.

Azert ijeszto egy kicsit. Azota a szobatarsa maszkban maszkal.

Gyakran hallani, hogy a buta ember a sajat karan, az okos masen tanul. En egyik kategoriba sem tartozok, mert en egyikbol sem.

Persze nem kene magamat hibaztatnom, mert igazabol 3 honap ittlet utan nincs sok valasztasom olyan tekintetben, hogy elmegyek-e hajat festetni, vagy nem.

Szoval elmentem.

Volt mar Kinaban korabban kek foltos szoke hajam, a legelso probalkozasnal pedig voros szoke meliros...

Az ide elso probalkozas is szoke es voros lett, csak a csikok itt horizontalisak, es csupan ketto van beloluk... A tovenel vorosesszoke, a tobbi szep szoke.

Ebbol most azt kovetkezik, hogy a kovetkezo alkalommal meg kek alapon lesz szoke foltos?

Na mindegy, sajnos mindig igy jarok, az idealis az lenne, ha hazajarnek fodraszhoz, de annal meg a szuper draga, feltehetoleg viszonylag jo nyugati fodraszat is olcsobb, es en meg azt sem engedhetem meg magamnak, mivel korulbelul 600 yuannel kezdodnek az araik. Azaz olyan 18 000 Ft-nal.

Igy marad a fura szinosszeallitas, es a tudat, hogy ennel mar csak tarkabb es meghokkentobb lehet.

Azert megprobalom viccesen felfogni a dolgot. :) Na jo, ez olyan gyenge mosoly volt, hogy abba is hagyom az irast.

Tanulsag: Mindenki becsulje meg a fodraszat, meg ha ugyetlen is, mert lehetne rosszabb! 

Veget ert a szunet, es meg be kell szamolnom a Turandot-rol es Taishan-os kirandulasrol.

A Turandot eloadassal kapcsolatban nem mentek olyan zokkenomentesen a dolgok, mint ahogy arra szamitottam. Fel otkor talalkoztunk ugyanis a szervezet vezetojevel, aki azzal a nekem cseppet sem tetszo otlettel allt elo, hogy akkor majd en az o jegyevel megyek. Mindenesetre sokaig beszelgettunk, mig az eloadas kezdeten megprobaltunk ugy belogni, hogy mindenki be tudjon menni. Na ekkor elegem lett az egeszbol, es azt mondtam, hogy inkabb veszek jegyet. Ez mar 5 perccel az eloadas kezdete elott volt, es korulbelul ket percen belul mar sajat jeggyel tertem vissza, tekintettel arra, hogy last miute vettem, last minute aron. En ezentul csak igy fogok jegyet venni!

Igy nem vagyok cseppet sem elkotelezve sem!

Az eloadas egeszen magaval ragado es lenyugozo volt. Illetve nem is csupan az eloadas, hanem a Madarfeszek. Ekkora epitmenyt meeg elkepzelni is nehez volt szamomr korabban, hatalmas, szovevenyes, modern, semmihez nem hasonlithatoan egyedi. Ahogy sietten feltele a lepcsokon, egeszen egy scifi-ben ereztem magam, korulottem a vorosre festett falak es a kusza femoszlopok, valoszinutlen fenyek, az azokban megfagyo lehelletem, az oszlopok kozti kilatas a Vizes kockara es egyeb epitmenyekre, amelyek tarka szinekben pulzaltak, emberfeletti meretek, es emberfeletti hangok, ugyanis mindehhez a furcsa latvanythoz adta az alafestest a zenekar hangolasa, es vegul az opera elso par perce. A dramai es megis szep hangok ugy suvitettek az oszlopokon keresztul, hogy olyan erzese volt az embernek, hangszorokbol jon ki, pedig nem. Vegre kileptem a nezoterre, es hat ott is elegge lenyugozo latvany fogadott, tobb tizezer ember, apro pontok mindenutt, folyamatos mozgas.

Hozza vagyok szokva az europai szinhazakhoz es az ottani szinhazi kulturahoz, ezert mondjuk zavaro volt nagyon, hogy folyamatosan maszkalt, beszelt, pattogatott kukoricat evett valaki, de mondjuk egy stadionban voltunk... Es hat igen, a Stadion ugye nyitott, igy sajnos vegig faztam egy kicsit.  De gyonyoru volt az egesz. En egeszen eddig nem is tudtam, hogy ekkora operarajongo lennek. Amikor felcsendult a Molihua dallama neha, akkor egy csomo nezo elkezdte dudolni, egesz felemelo volt. A Turandot szerepet alakito fantasztikus hangu enekesnon kivul azt hiszem mindenki kinai volt a fellepok kozul, kiveve a karmestert, aki talan magyar volt. (Ezt ne vegyuk keszpenznek meg, annyi bizonyos, hogy volt egy magayr a produkcioban, es en a karmesterre tippelnek, de utananezek.) Olaszul enekeltek, teljesen autentikusan, es kinai feliratok mentek hozza. 

Latvanyos volt a rendezes, jo volt a helyem, de a hatalmas szinpad elveszett a meg monumentalisabb Madarfeszekben, es messze volt. Valahogy Zhang Yimou-tol elvartam volna, hogy egy kicsit jobban kihasznaljak a stadion nyujtotta lehetosegeket, latvanyosabb es formabontobb eloadast csinalnak. 

Az eloadas szuper es vilagszinvonalu volt, de inkabb passzolt egy gigantikus koszinhaz szinpadara.

Aznap ejszaka meg belekostolhattam abba, hogy milyen a latin amerikai temperamentum, egy itteni magyar lany barataival talalkoztunk, egy olyan pubban, ahol aznap foleg spanyol nyelvu zeneket jatszottak. Ezt a latin amerikai tarsasag mind kivulrol fujta, es teli torokbol enekeltek, vegul egy francia srac felpattan tegy szekre es tancolni kezdett (meg is kerdeztuk tole, hogy o TENYLEG francia-e :) ), es mi is tancra perdultunk a padlon.

Masnap este indultunk a Taishan-hoz. Az asszem egy kulon bejegyzest erdemel. Jol ereztem magam, de reg volt reszem ilyen faraszto programban. Ket napja ertunk vissza, de most se nagyon tudok labraalni, es ha lepcsot latok, nem eleg, hogy nem birok felmenni rajta, de mar attol megfajdul a vadlim, ha csak ranezek. 

A kirandulas alatt a nagy hegymaszason, a brutalis vonatuton es az emberkinzo buszuton kivul sok egyeb erdekes dolog is tortent. Erdekes ismeretsegeket kotottem, es megrazo felismereseket tettem.

A pekingi elso napot szinten megrazo dolgok tettek szinesebbe, majd az estet kedvenc kanadai kinai baratommal elkoltott vacsoraval zartam, aki ismet meglepett azzal, hogy mennyire kellemes tarsasag.

A tegnapi elso tanitasi napot a sokkolo het orai felkeles tette kimeritove, es egy magyar ismeros latogatasa elgondolkodtatova. Na jo, nem irok rebuszokban a tovabbiakban, igerem.