25 eves lettem en...
Kiskoromban mindig ugy kepzeltem el, hogy majd a 25. szulinapomon hatalmas bulit csapok, minden baratomat meghivom, es egesz este beszelgetunk, kartyazunk, pletykalunk, tancolunk stb. stb.
Ennyire nem voltak nagyszabasu esemenyek tegnap, de igazan nem panaszkodhatom, jol ereztem magam egesz nap.
Felkeltem utan szobatarsam lepett meg egy kis ajandekkal, majd Yang Li-t latogattam meg, bar az eredetileg feloras utat masfel ora alatt sikerult megtennem, es ez amellett, hogy frusztraltta tett, elegge megroviditette a talalkozonkat, de jo volt a napot a legjobb kinai baratommal kezdeni. Utana Melindaekkal talalkoztam egy kellemes olaszos ebed es utana egy csodalatos sajttorta erejeig, a magyar tarsasag azert otthonos erzessel tolti el az emebert itt, hiaba. Plane, ha ilyen jofej magyarokkal talakozhat az ember.
Az este szintugy felejthetetlenre sikeredett.
Eredetileg azt terveztem, hogy fel otre a Beiwai-ra megyek (az elozo egyetemem), es megprobalom megtallani Gelisha-t, az orosz versenyzot, akivel nem tudok kapcsoaltot tartani, mert a facebookot itt keptelenseg hasznalni, de tudtam, hogy a Beiwai-on tanul szeptembertol. Mivel Imi ket magyar ismerose szinten beiwai-os, ezert veluk fel hatra beszeltunk meg talalkozot. Persze a pekingi kozlekedes ismet megtrefalt, bar gond nelkul sikerult nagyjabol megoldanom az atszallasokat, a tavolsagokat valami miatt ismet budapesti fejjel mertem csak fel. Igy epp hogy sikerult hat elott megerkeznem. Szerencsere ezzel senki felhaborodasat nem valtottam ki, mivel idokozben tobb kulfoldi beiwai-os diak is kedvet kapott a szulinapi vacsihoz, ugyhogy meg erkeztem utan egy olyan 15 percet vartunk erre-arra.
Kedvenc ettermemben a kedvenc kajaimat ettuk, es az egesz kornyezet es a jo tarsasag felidezte bennem a harom evvel ezelotti elmenyeimet. Milyen jo lenne, ha megint a Beiwai-ra jarhatnek, de gondolom itt, a Beishida-n is beindul majd a nemzetkozi elet, amint elkezdodik a suli. Visszamentem a regi kolimba is, amire alig lehetett raismerni, olyan gyonyoruen felujitottak, par eve meg ugy nezett ki, mint egy borton, vagy mint egy korhaz... vagy mint egy bortonkorhaz. :)
Jo kis tarsasag verodott ossze, es keso este meg elmentunk egy szuper talpmasszazsra a kozelben, ami felemelo elmeny volt szokas szerint. Kulonosen azt szeretem itt Kinaban, hogy ha ejjel 11-kor szeretnel talpat massziroztatni, akkor ezt minden kulonosebb problema nelkul megteheted, biztos lesz 10 perces korzeten belul egy hely, ami meg nyitva van. Az egyetlen kenyelmetlenseget az jelentette, hogy tul sok vendeguk volt ejfelkor, igy egy kicsit varnunk kellett, ezert egy ausztral lannyal meg kiultunk az ejszakai szabadteri sutode egyik asztalahoz, es kellemesen elragcsaltunk par yangrouchuanrrr-t, azaz nyarson sult birkahust. Nyammm. Kinaban lehetetlen unatkozni.
Nagyon erdekes emberekkel lehet megismerkedni Kinaban, meg fel sem ocsudtam a sokkbol, hogy a multkori mongol taskabemutaton egy igazi francia arisztokrataval, egy grofnovel (vagy valami hasonloval) kotottem baratsagot (akire a nagyszulei nehany birtokot es kastelyt hagytak orokul), maris osszebaratkoztam egy ausztral kinai lannyal, aki szabaduszo irono, es legfobb alma a vilag megmentese.
A napomat tovabb szinesitettek a sms-ek szulinapom alkalmabol, egyik draga baratnom hajnali negykor kivant boldog szulinapot a mobilomon, aminek en orultem, a szobatarsam meg ugy tett, mint aki nem hallott semmit. :D (Japan tuludvarias szobatars elonye.) De ma reggel eloszor 7 ora helyett 10-kor kelt... Nem baj, csak egyszer van egy evben szulinapom! :)
